Ircsikéje kísérte át a túloldalra Albert Flóriánt
Borsonline.hu/ sport 2011.12.08. 19:15
Október harmincadikán, kevéssel éjfél előtt veszítette el a magyar labdarúgás egyik legnagyobb alakját, Albert Flóriánt. Az aranylabdás Császár hetvenegyedik életévében hunyt el. Honlapunk arra tett kísérletet, hogy egy halottlátóval megidézzük a lelkét. Sikerült.
Sokaknak fájó az 1967-es magyar aranylabdás Flóri elveszítése, ezért is tárcsáztuk Nadint, a fővárosi halottlátót, akit arra kértünk: ha lehetséges, lépjen érintkezésbe a hetvenötszörös válogatott Fradi-futballista lelkével.
A hölgy elmondta, szokása szerint az irodájában végezte el a szeánszot; félhomályban, gyertyák között ülve. Először engedélyt kért az Atyától, s miután azt megkapta, pár perc múltán a gyertyaláng erőteljesen vibrálni kezdett. Nadin hűvös levegőt érzett, Flóri lelke megérkezett. De nem egyedül jött; hanem az évekkel ezelőtt elhunyt Irénkével, a feleségével. Azzal a szeretett asszonnyal, akivel közös sírba helyezték az óbudai temetőben.
– Flórián tudatta velem, hogy húsz percig maradhat – mondta Nadin, majd a lapunk által feltett kérdéseket tolmácsolta a halott futballistának.
Császár elmesélte, az első szívinfarktusát tíz éve kapta, a másodikat hat vagy hét évvel ezelőtt, aztán elárulta: életében sokszor akadt szívgondja, légszomj, mellkasi szorítás gyötörte, mi több szívritmuszavar is. Azért, mert a földi gondjait jobbára magába zárta.
Irénke elvesztését – sugallta a halottlátónak Császár – sose tudta magában feldolgozni, hiszen a felesége volt a mindene, rajongásig szeretett gyermekeinek édesanyját. Haláláig nem volt olyan napja, hogy ne gondolt volna kedves Ircsikéjére. Amúgy a két gyermeke és három unokája éltette az aranylabdást.
Nadin (kis képen), a halottlátó szerint neje kísérte át a túloldalra Albert Flóriánt Fotó: Bors
És persze a futball.
Életében – úgymond kifelé – erős egyéniségnek vallotta magát, „odabenn” viszont egy alapvetően érzékeny alkat volt, akit sokszor kihasználták embertársai. Az aranylabdás lelke elárulta, valóban megalázták azzal (bár erről senkinek sem beszélt), hogy egy ideig a róla elnevezett FTC-stadion mellékbejáratán kellett az irodáját megközelítenie.
Nadin rákérdezett Flóri halálának körülményeire is. A lélek tudatta, az orvosok nem hibáztak a szívkoszorúér-műtétjénél, összességében tökéletesen ellátták. Csakhogy Flóri tudta: nem sok van hátra neki. Az operációja előtt tisztában volt azzal, hogy nem éli túl a sebészi beavatkozást. Október 27-én, a szívműtét közben megjelent neki Irénke, aki némán figyelt, így adott erőt Flórinak ahhoz, hogy képes legyen átlépni a túlsó térfélre.
Az egykori klasszis a műtétje után magához tért, jól érezte magát, s ezt felhasználva gyűjtötte magában az energiáját ahhoz, hogy legyen ereje az elmúláshoz. Teljes nyugalomban szállt el a lelke a porhüvelyéből, nem érzett sem dühöt, sem haragot. Mosolyogva, békességben távozott. Irénke várta a sokat emlegetett fényfolyosó végén, és együtt lépték át a túlvilág kapuját.
Végezetül tudakozódásunkra Nadin világossá tette: minden elhunyt lélekért egy rég távozott családtagja vagy ismerőse jön el azért, hogy azon a bizonyos kapun zökkenőmentesen átsegítse.
Szabó Sándor